Munkavédelem & Tűzvédelem

Üdvözöljük mobil munkavédelmi és tűzvédelmi webáruházunkban! Tekintese meg termékeinket, vagy használja a kereső funkciót.

PeMiKo webáruház

Üdvözöljük mobil munkavédelmi és tűzvédelmi webáruházunkban! Tekintese meg termékeinket, vagy használja a kereső funkciót.

Blog
A kosár üres

Az oldal sütiket (cookie) használ az autentikációhoz, navigációhoz és egyéb funciókhoz. Az oldal használatával hozzájárul, hogy a weboldal ilyen típusú sütiket helyezzen el az Ön eszközén.

Elfogadom

pemikogdpr

Ön sem hallott még róla? 
---------------------------------------------------------------------------------
2018. május 25-én új adatvédelmi szabályozás (GDPR) lép hatályba! 
A rendelet új módokat vezet be a vállalatok általi adatgyűjtés, -feldolgozás és -tárolás terén. 
---------------------------------------------------------------------------------
Be nem tartása szigorú büntetésekkel járhat!
Ha a vállalkozás nem felel meg az előírásoknak, az a jogsértés nagyságától függően akár 20 millió eurós, vagy az előző pénzügyi év teljes forgalmának 4 százalékára rúgó bírságra is számíthat.
---------------------------------------------------------------------------------
Ön hogyan fog megfelelni a szabályozásnak? Van már terve? 
Ha bizonytalan a megfelelést illetően, mi segítünk!

Elérhetőségeink: http://munkavedelmis.com/kapcsolatok/contact

kmplm
"A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 79. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében az alábbi állásfoglalást alakította ki.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet [továbbiakban: 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet] 2. sz. melléklet 3. pontjának I/e) és II/e) alpontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

3. Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató – a 4–5. pontokban meghatározott eltérés figyelembevételével – legalább az alábbiakban meghatározott létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni:

I/a) (1-9 munkavállaló között) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti négy órára,

I/b) (10-49 munkavállaló között) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi három órára,

I/c) (50-500 munkavállaló között) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi hat órára,

I/d) (501-1000 munkavállaló között) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

I/e) (1000 munkavállaló felett) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 400 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

II/a) (1-9 munkavállaló között) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,

II/b) (10-49 munkavállaló között) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,

II/c) (50-500 munkavállaló között) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,

II/d) (501-1000 munkavállaló között) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

II/e) (1000 munkavállaló felett) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.

Az elmúlt években az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet fent hivatkozott pontjainak kétféle értelmezése alakult ki. Annak érdekében, hogy a munkáltatók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit meg tudják valósítani, és biztosítsák a jogszabályokban előírt számú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert, a Munkavédelmi Bizottság fontosnak tartja egy egységes álláspont kialakítását.

Az első értelmezés szerint az I/e. kategóriában 1000 főig 1 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavédelmi szakképesítésű szakembert, majd 1001 főtől minden megkezdett 400 fő után (1001-1400) 1 fő középfokú végzettségű szakembert kell teljes munkaidőben foglalkoztatni.

Például egy 1280 főt foglalkoztató I. veszélyességi osztályba tartozó vállalkozás esetén 1 fő felsőfokú és 1 fő középfokú szakképesítéssel rendelkező munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni.

A második értelmezés szerint az I/e. kategóriában 1 fő felsőfokú szakképesítésű személyt teljes munkaidővel + 1 fő középfokú szakképesítésű személyt teljes munkaidővel (1-400 főig) + 1 fő középfokú szakképesítésű személyt teljes munkaidővel (401-800 főig) + 1 fő középfokú szakképesítésű személyt teljes munkaidővel (801-1200 főig) stb. kell foglalkoztatni, azaz minden megkezdett 400 fő munkavállalót figyelembe kell venni.

Például egy 1280 főt foglalkoztató I. veszélyességi osztályba tartozó vállalkozásnak 1000 főig 1 fő felsőfokú szakképesítéssel rendelkező, továbbá 1-400-ig 1 fő, 401-800-ig még 1 fő, 801-1200- ig még 1 fő, továbbá az 1280 fős munkáltató esetében is 1201-től 1600-ig újabb 1 fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakembert kell foglalkoztatni, ami összesen 5 fő teljes munkaidejű foglalkoztatását jelenti.

Álláspontunk szerint a két értelmezés egybevetése alapján a második értelmezés szerinti, a példa alapján az 5 fő munkavédelmi szakképesítésű szakember foglalkoztatása indokolatlan anyagi terhet ró a munkáltatóra, továbbá a munkavédelmi feladatok ellátására – a technológiát és az esetleges több műszakos munkarendet is alapul véve nem szükséges egyszerre 5 fő jelenléte, mivel egyszerre 1280 fő jellemzően nem dolgozik egy gyártósoron egy csarnokban. Ahol 1000 fő feletti foglalkoztatásra kerül sor, ott az esetek döntő többségében (de természetesen nem mindenhol) a termelékenység, piacképesség, a jó minőség folyamatos fenntartása stb. érdekében munkavédelmi rendszereket működtetnek és nem elavult technológiával dolgoznak. Emellett indokolatlan és nem is logikus az előírás ugrásszerű változása 1000 főnél, ugyanis mindkét értelmezés szerint 1000 fő munkavállalónál még csupán 1 fő felsőfokú szakképesítéssel rendelkező munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni, de a második értelmezés alapján 1001 főnél 1 fő felsőfokú szakképesítéssel rendelkező személy mellett már egyből további 3 fő középfokú szakképesítésű személyt kell foglalkoztatni.

Álláspontunk kialakítása során megvizsgáltuk az eredeti jogalkotói szándékot is, amely az első értelmezést tükrözi, miszerint 1000 fő munkavállalóig kell 1 felsőfokú szakképesítésű munkavédelmi szakembert biztosítani és 1001 főtől áll fenn az újabb – immáron középfokú szakképesítésű – munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége.

Habár az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet értelmezése és a példák csak az I/e. kategória részletes magyarázatára tér ki, azt természetesen a II/e. kategóriára is megfelelően alkalmazni kell.

A fent leírtakra tekintettel álláspontunk szerint az I. veszélyességi osztályon belül az I/e. kategóriában a munkáltatónak 1 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavédelmi szakképesítésű szakembert, illetve 1001 főtől minden megkezdett 400 fő után 1 fő középfokú végzettségű szakembert kell teljes munkaidőben foglalkoztatnia. A II. veszélyességi osztályon belül a II/e. kategóriában a munkáltatónak 1 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavédelmi szakképesítésű szakembert, illetve 1001 főtől minden megkezdett 800 fő után 1 fő középfokú végzettségű szakembert kell teljes munkaidőben foglalkoztatnia.

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a kötelezően foglalkoztatandó munkavédelmi szakképesítésű személyek számát határozza meg. Azonban ha egyéb tényezők pl. a végzett tevékenység veszélyessége, vagy a nagy távolságra lévő területi egységek stb. indokolják, akkor javasoljuk a munkáltató számára, hogy az előírtnál több szakember foglalkoztatásával biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítását." forrás: kamaraonline.hu

fuldugohasznalat pemiko

Kényelmes és puha, ami nem csak a zajos munkahelyekre, de iskolai és sportversenyekre, otthoni zajvédelemre, társasház nem kívánatos hangjainak kiszűrésére, és nem utolsó sorban ha esetleg párod horkolással küzdene, a nyugodt alvásod biztosításához is ideális választás. 

Úgy tapasztaltuk, hogy sokan tanácstalanok vagytok a használatát illetően, ezért készítettem egy rövid leírást:
- A hab füldugót sodorjuk össze, a megfelelő összesodrás nem is gondolnátok, de nagyon fontos az egyszerhasználatos füldugóknál. Két ujjunk között - hüvelyk és mutató - lassan sodorjuk össze, és ahogy a füldugó egyre kisebb lesz, úgy nyomjuk össze egyre nagyobb erővel, míg az egy összepréselt, tömör hengerré nem alakul.
- A füldugó megfelelő beillesztéséhez, az egyik kezünkkel a fejünk fölött átnyúlva, az ellentétes oldalon lévő fülünket fogjuk meg, és azt felfelé-hátra enyhén húzzuk meg, így a hallójárat kiegyenesedik, és ezáltal a behelyezés is könnyebbé válik. 
- Behelyezést követően a füldugó kitölti a hallójáratot. (fontos, hogy ne erőltessük a rosszul összesodort füldugó behelyezését) - A nem megfelelően behelyezett füldugó nagy része kilátszik a fülből, ha viszont helyesen van behelyezve, akkor azt szemből nem is lehet látni, hogy a fülben van. 
A fertőzés, fülgyulladás elkerülése érdekében fontos, hogy minden alkalommal új füldugót használjunk! 
Remélem, tudtam kicsit segíteni az alkalmazásban Nektek 
Gyertek be hozzánk: 1211 Budapest/Csepel, II.Rákóczi F. út 93. PeMiKo Munkaruházat

hirdetés

11173368 582719101830517 2779460497277477240 n

Sokan számítógép előtt ültök szinte egész nap és hát, nyak, váll fájdalmakra panaszkodtok. Csoda, hogy ezek után kimondásra kerül azaz ördögi szó: kényszer testtartás.

Mi is ez? Görnyedt, nem megfelelő tartás, ami előbb vagy utóbb sajnos fájdalmakkal is jár. A rossz testtartásnak köszönhetően az izomzat merevebbé válik, ezáltal elhúzhatja a csigolyákat eredeti helyükről.

Az ergonómia a munkavégzés környezetével, az ember és az alkalmazott eszközök közötti kapcsolatokkal, és ezek egymásra gyakorolt hatásával foglalkozó tudomány.

Számítógépes munkavégzés során terhelésnek van kitéve a derék, a hát, a nyak, a csukló és az ujjak .

Fontos, hogy a szék és az asztal magasságának helyes beállításán túl figyeljünk a következőkre:

A helytelen kéztartás ínhüvelygyulladást, ízületi fájdalmakat okozhat. Ennek elkerülése érdekében kezünket tartsuk vízszintesen, és mindig használjunk csuklótámaszt.

A monitor teteje legyen a szemmel egy magasságban, vagy valamivel az alatt.  A monitor pontosan előttünk legyen középen. Célszerű dönthető, elforgatható, villogásmentes, tükröződés és fényvisszaverődés mentes képernyő, illetve alacsony zajszintű nyomtató. Mesterséges megvilágításnál szórt fény a helyiségben, irányított fény a munkaasztalra.

Az alkar munka közben vízszintesen, vagy 10°-kal felette legyen! A felkar függőleges, a kézfej az alkarral egy egyenesbe essen. A csukló legyen alátámasztva.

A hát függőleges, a háttámla a derék-hát átmenetnél legyen megtámasztva!

A comb vízszintesen, a lábszár függőlegesen helyezkedjen el! A talp legyen alátámasztva. Rendszeresen iktassunk be pihenőket, és rövid tornával mozgassuk meg testünket!

A rossz testtartás állandósulhat, ízületi fájdalmak, vérkeringési zavarok jelentkezhetnek. Ezek mellett megjelenhet: fáradékonyság, ingerlékenység, antiszociális magatartás, romló teljesítmény.

A problémák megjelenését a megfelelően kialakított egészséges munkakörnyezet kialakításával megelőzhetjük. Az egészségi kockázat megelőzése a munkáltató feladata.

Sokszor nem is gondolnátok, hogy nem csak munkahelyen, de az otthoni vagy szabadidős tevékenységek alkalmával is figyelnünk kellene a helyes testtartásra.

A fájdalmak megelőzhetők egy kis odafigyeléssel!

Vigyázzunk magunkra! Figyeljünk egymásra!

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy havi 1-2 alkalommal értesíthessük híreinkről és a fantasztikus akcióinkról!
Játssz és nyerj velünk!

koszonomabc banner 940x360

Vásárolj 3.000 Ft értékben és nyerj értékes ajándékokat!

Részletekért kattints a képre vagy IDE!